Kunmadarason 24 órás veterán megbízhatósági futamot rendezett a Motorbarátok Egylete.



Az egész világon egyedülálló rendezvénynek adott otthont a kunmadarasi repülőtér – ráadásul már a 11. alkalommal... A Motorbarátok Egylete 24 órás zártkörű, meghívásos futamot rendezett veteránmotorok számára, ilyenből pedig nincs több a világon. És a szervezés, illetve a hozzáállás is eltér attól, amit más rendezvényeken általában tapasztalunk.

A 24 órás megbízhatósági futamnak nem volt sajtóközleménye, nem voltak meghívott újságírók, nem volt óriásplakátokon hirdetve, nem taposta egymást több száz vagy netalántán több ezer néző – lehettek talán 100-150-en. A rendezvény ugyanis másról szól, más úton jár: a profit, a pénz nem tényező.

A futamot Lovas Sándor, illetve a már említett Motorbarátok Egylete szervezi. Először 1998-ban tették meg mindezt, a helyszín a kezdetek óta Kunmadaras volt. Az első versenyen 7 csapat indult, az idén már 25 – csapatonként legalább 3, legfeljebb 4 versenyzővel. A szervezők azonban nem nézik, hogy ki mennyit motorozik – volt olyan, hogy 1 versenyző motorozta végig a 24 órát...

- Viszonylag önszerveződő a rendezvény – kezdte Lovas Sándor, a főszervező. – Az egyik csapat a vizet hozza, a másik pályát épít, a harmadik aggregátort hoz, hogy legyen energiánk. Az egyesületünk nagyjából 140 tagú, az idén azonban német és osztrák csapat is eljött a futamra, tavalyelőtt szlovák is volt. 

A kialakított pályán közben már köröznek a motorok. A rajt előtt pár perccel érkeztünk meg, alaposan eltévedtünk a reptéren, végül a célegyenes melletti csapáson hajtottunk végig, hogy a depó végében kössünk ki. Abszolút véletlenül bukkantunk rá a rendezvényre, és ahogy észrevettük, mi voltunk az egyetlen online médium, amely képviseltette magát...

- Ez egy zártkörű, meghívásos rendezvény, éppen ezért nincs is meghirdetve a médiában – folytatta Lovas. – Nagyon sok olyan néző van, aki úgy gondolja, hogy azzal, hogy megváltotta a belépőjegyét, minden jogot a magáénak tud a rendezvényen, hogy azt csinál, amit akar. Ez nálunk nem így megy, az oldalunkon is fent van: a belépőjegyért cserébe nem jár szolgáltatás, azzal csupán a rendezvényen való részvétel díját fizette meg a látogató.

A motorok közül időközben néhány a depóba érkezik. Versenyzőcsere, üzemanyag utántöltés, egy kis szerelés itt-ott...

- Ráadásul ennek az egész versenynek a fílingjét az adja, amit itt láttok: bárki bemehet a depóba, végignézheti, ahogy a csapatok szerelnek, senki nem szól rá. Ha itt lenne több ezer ember, ezt nem tudnánk megoldani. 

Kénytelenek vagyunk egyetérteni Sándorral, és kezdjük is érteni a rendezvény célját, értelmét és megvalósítási módját. A 24 órás kunmadarasi futamon nem cél a profit, a nyereség, nincs szponzor (mert nyilvánosságot követelne, adott esetben beleszólna a rendezvény megvalósításába). Ami van, az egy 140 fős egyesület, amely jól akarja érezni magát évente egyszer, közösen, egy reptéren 24 órán át motorozva. 

És ahogy körbejárunk a depóban, valahogy annyira családias, meghitt hangulat járja át az egész rendezvényt. Sándortól megtudjuk, hogy bár komoly rivalizálás folyik a csapatok között, mégis, ha az egyiknek eltörött a csavarhúzója, bátran átmehet a szomszéd csapathoz kölcsönkérni egyet. Persze ha a csavart nem úgy vagy nem ott húzza meg, ahol az a szabálykönyvben le van írva, rögtön kezdődik a reklamálás...

Közeleg a vihar híre, úgy döntünk, hogy búcsút intünk a rendezvénynek. A házigazda kedves felesége percekig marasztal minket, már-már kellemetlenül érezzük magunkat, hogy mennünk kell, de kénytelenek vagyunk, máshova is el kellett még jutnunk szombaton.

Szokatlan rendezvényre számítottunk, de más miatt. Huszonnégy órás versenyt ultramodern autóknak szerveznek Le Mans-ban vagy épp a Nürburgringen – erre Magyarországon, egy Tisza-tó melletti repülőtéren 1975 előtti motorok száguldanak 24 órán keresztül, megszakítás nélkül.

De nem csak emiatt volt furcsa és itthon feltétlenül szokatlan a világon egyedülálló rendezvény. Lovas Sándor és egyesülete kihagyta a piacot, a hirdetőket és a médiát egy olyan rendezvényről, amelyre alighanem még a Fókusz is ellátogatna – legalább egyszer. Mert őket nem ez, nem a hírnév, nem a profit érdekli.

Motorozni akarnak egy jót, bográcsozni, és együtt lenni. És már évek óta sikerül nekik. Elismerésre méltó!

 

DRAGRACE_TEAM